Májusban
„Népek meséi, muzsikái a Nagyvilágban” - havi szakkörünkben a szendehelyi, terényi és balassagyarmati gyerekek egy távoli világba, Afrikába utazhattak. Az Évkerék Társulat pigmeus meséjének címe:
„A madár, aki a világ legszebb énekét énekelte” volt. Az öreg Balekimoto meséjét a történet szerint a gyerekek már régóta szerették volna hallani: Kengéről a vadászról, s a Madárról, aki a világ legszebb énekét énekelte. Mikor végre felcsendült a mese, egy estén, ahogy a tűz körül ültek, megcsendült egy hang, ami olyan szép volt, amilyet csak a szív álmodhat. Ez a hang természetesen a Madáré volt.
Az Évkerék Társulat nem színházként, hanem dramatikus népi játszóházként definiálja önmagát. Ez egy játék a mese folyamatában.
Gulyás Anna mesemondó elindítja a történetet, muzsikusok kísérik őt, közben a szereplők mindig a néző gyerekek lesznek.
A pigmeus mesében a zenészek Afrikából érkeztek: dobolásuk, táncbemutatójuk hatására az előadás végén a gyerekek is táncra perdültek! Csodajó hangulat kerekedett!
A mese után Szendehelyen az óvodásokat és iskolásokat a
„Galambház” kézműves szakkör várta, melyben a sorozat legösszetettebb technikáját, a
batikolást ismerhették meg. Minden gyermek kapott egy darab vászon anyagot. Erre először ceruzával előrajzolhatták a festeni kívánt mintát: az óvodások madarat, az iskolások bármilyen más állatot az afrikai őserdő élővilágából. Rajz után forró viasszal festették meg a ceruzavonalakat. Majd jöhetett a textilfesték. Színek kavalkádja következett, csodálatos mesevilág bontakozott ki a gyerekek fantáziájából. Színek, vonalak, elmosódott foltok és éles figurák. Az eredményt aztán megszárították, és a
Manóműhely művészei kivasalták.
Minden kis alkotó egy-egy szép batikfestménnyel térhetett haza.
Utolsó
„Gyimesi táncház” – témanapjainkat Balassagyarmaton a Szent Imre Keresztény Általános Iskolában és Terényben is májusban tartottuk. A
Mokányos Együttes mindkét helyszínre két tánctanárral érkezett: az első alkalommal hívott
Erdei Gabriellával és az áprilisi táncházból ismert
André Csabival. Így sokkal látványosabb és könnyebb táncátismétlési lehetőségük volt a gyerekeknek és fiataloknak! Páros- és lánctáncokat jártak, sőt Csabitól hagyományos udvarlási, táncba hívó szokásokat is megtanulhattak. Ez utóbbi óriási tapsviharral és nevetéssel járt… a kamaszok néhol bele is pirultak, a kicsik inkább játéknak vették az egészet.
„Népek, kultúrák, muzsikák”- havi szakkörünk májusi alkalmán
Gulyás Anna kulturális antropológus és
Alex Torres zenész a dél-amerikai ünnepek, muzsikák és rítusok világába kalauzolta tizenegyedikes, Szent Imre Gimnáziumos hallgatóságát. Alex Peruból érkezett gitáros. Anna pedig kulturális antropológusként éppen ezt a távoli világot vizsgálta. Ketten csodaszép énekes, muzsikus előadást tartottak a távoli kultúrájú országról. A középiskolásokat, ebben a sorozatban kiderült, hogy távoli népek szokásaival tudjuk közelebb vezetni saját, magyar hagyománykincsünkhöz.
Május legfényesebb „Aranyalmája” azonban a Pünkösdi Galamb Gála volt, május 23-án. Hagyományosan Szendehelyen tartottuk, s fellépett rajta az Aranyalma foglalkozássorozat minden íze és zamata… Fő műsorszámául egy különleges táncos-muzsikus előadással készültünk.
Az Évkerék Társulat „Zöld Péter” – meséjét most Kovács Henrik néptáncosaival együtt adtuk elő. Gulyás Anna mesét mondott,
Draskóczy Lidi és
Keresztes Nagy Árpád muzsikált, a
néptáncos gyerekek táncoltak,
énekeltek, játszottak és szerepeltek.
Különleges, aranyalmás előadás született. A mesemondásban ráadásul
Majoros Johanna, a Mesemondó Verseny győztese „kísérte” Annát.
A Gálán ezentúl fellépett a Versmondó Verseny győztese,
Kósa Vanessza, valamint a helyi kisebbségek táncos csoportjai is.
Az ünnep végül egy
fergeteges éjszakába nyúló táncházzal zárult, melyben a házigazda
Kovács Henrik és az
Ebgondolat Zenekar várta a táncolni vágyókat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése