2015. május 24., vasárnap

Galamb Gála ünnepi köszöntő


Nagyon sok szeretettel és örömmel köszönöm Önöket, köszöntelek Benneteket a III. Pünkösdi Galamb Gálán. 
Igen, azt írtuk plakátra, meghívóra és magunk között is úgy hívtuk ezt az ünnepet, hogy az Aranyalma fényességében. Miért? 

Mert ebben a tanévben egy nagy kincset, az Aranyalma kincsét nyújthattuk át három Nógrád megyei település, Szendehely, Terény és Balassagyarmat hat intézményének. Az Aranyalma alcíme néprajzi és népművészeti foglalkozások iskolák és óvodák számára. Alkotás, tánc, muzsika, mese, játék, táncház ez...   olyan kulturális élmény gyermeknek és felnőttnek egyaránt, ami örök és maradandó értékmutató lehet az életben. Ami útjelző lehet a művészet világában, egy önkifejező eszköz megtalálásának lehetősége...és talán legfontosabb értéke, hogy egyben közösségi élmény, hiszen egy-egy foglalkozása valódi, alkotó-játszó közös lehetőséget nyújt a gyerekeknek.

Aztán azt is mondtuk, hogy a III. Pünkösdi Galamb Gála a hármas szám bűvkörében él. 
  • Hármas, hiszen harmadik. 
  • Aztán az évkör három nagy ünnepe, három aranyalmája a Karácsony, Húsvét és Pünkösd közül is a harmadikat ünnepeljük, a Szentlélek eljövetelét...
  • Három, mert három településen tudtunk Aranyalma foglalkozásokat adni gyerekeknek: Szendehely középponttal, két szép sugárral: Terénnyel és Balassagyarmattal
  • Hármas, mert éppen három éve kapta meg a Galambház Közhasznú Egyesület itt Szendehelyen a régi bezárt Kultúr kulcsát....Művészeti házat kezdett építeni belőle, művészeti szakköröket, táncegyüttest működtet....és hisz a közösség és a kultúra erejében...
  • Aztán három, mert ezen az estén Szendehely három nemzetisége áll majd a színpadon: 
  • magyar, roma és sváb alkotásokat fogunk látni és hallani....


A lányom idén lesz elsőáldozó. Ma délelőtt egy elsőáldozásra felkészítő lelki gyakorlaton voltam a templomban. Az atya az utolsó vacsoráról beszélt. Jézus kezébe vette, megáldotta, megtörte és odanyújtotta tanítványainak a kenyeret... Igen, van valamink, adjuk oda, adjuk át, és ott abban a pillanatban, amikor megszületik bennünk. Ne tartalékoljunk későbbre, ne spóroljunk magunkkal. A mai Pünkösdi Gálára nagy szeretettel készült az összes produkció résztvevője, művésze és a Galambház Közhasznú Egyesület apraja-nagyja. Átadni készülünk azt, amink van: táncot és mesét, játékot és muzsikát, táncházat, képzőművészeti kiállítást, egy szép ünnepet.... 


fogadják-fogadjátok sok-sok szeretettel! 


Május a Pünkösd fényességében

Májusban  „Népek meséi, muzsikái a Nagyvilágban” - havi szakkörünkben a szendehelyi, terényi és balassagyarmati gyerekek egy távoli világba, Afrikába utazhattak. Az Évkerék Társulat pigmeus meséjének címe: „A madár, aki a világ legszebb énekét énekelte” volt. Az öreg Balekimoto meséjét a történet szerint a gyerekek már régóta szerették volna hallani: Kengéről a vadászról, s a Madárról, aki a világ legszebb énekét énekelte. Mikor végre felcsendült a mese, egy estén, ahogy a tűz körül ültek, megcsendült egy hang, ami olyan szép volt, amilyet csak a szív álmodhat. Ez a hang természetesen a Madáré volt.











Az Évkerék Társulat nem színházként, hanem dramatikus népi játszóházként definiálja önmagát. Ez egy játék a mese folyamatában.
Gulyás Anna mesemondó elindítja a történetet, muzsikusok kísérik őt, közben a szereplők mindig a néző gyerekek lesznek.
A pigmeus mesében a zenészek Afrikából érkeztek: dobolásuk, táncbemutatójuk hatására az előadás végén a gyerekek is táncra perdültek! Csodajó hangulat kerekedett!












A mese után Szendehelyen az óvodásokat és iskolásokat a „Galambház” kézműves szakkör várta, melyben a sorozat legösszetettebb technikáját, a batikolást ismerhették meg.  Minden gyermek kapott egy darab vászon anyagot. Erre először ceruzával előrajzolhatták a festeni kívánt mintát: az óvodások madarat, az iskolások bármilyen más állatot az afrikai őserdő élővilágából. Rajz után forró viasszal festették meg a ceruzavonalakat. Majd jöhetett a textilfesték. Színek kavalkádja következett, csodálatos mesevilág bontakozott ki a gyerekek fantáziájából. Színek, vonalak, elmosódott foltok és éles figurák. Az eredményt aztán megszárították, és a Manóműhely művészei kivasalták.
Minden kis alkotó egy-egy szép batikfestménnyel térhetett haza.












Utolsó  „Gyimesi táncház” – témanapjainkat Balassagyarmaton a Szent Imre Keresztény Általános Iskolában és Terényben is májusban tartottuk. A Mokányos Együttes mindkét helyszínre két tánctanárral érkezett: az első alkalommal hívott Erdei Gabriellával és az áprilisi táncházból ismert André Csabival. Így sokkal látványosabb és könnyebb táncátismétlési lehetőségük volt a gyerekeknek és fiataloknak! Páros- és lánctáncokat jártak, sőt Csabitól hagyományos udvarlási, táncba hívó szokásokat is megtanulhattak. Ez utóbbi óriási tapsviharral és nevetéssel járt… a kamaszok néhol bele is pirultak, a kicsik inkább játéknak vették az egészet.

„Népek, kultúrák, muzsikák”- havi szakkörünk májusi alkalmán Gulyás Anna kulturális antropológus és Alex Torres zenész a dél-amerikai ünnepek, muzsikák és rítusok világába kalauzolta tizenegyedikes, Szent Imre Gimnáziumos hallgatóságát. Alex Peruból érkezett gitáros. Anna pedig kulturális antropológusként éppen ezt a távoli világot vizsgálta. Ketten csodaszép énekes, muzsikus előadást tartottak a távoli kultúrájú országról. A középiskolásokat, ebben a sorozatban kiderült, hogy távoli népek szokásaival tudjuk közelebb vezetni saját, magyar hagyománykincsünkhöz.













Május legfényesebb „Aranyalmája” azonban a Pünkösdi Galamb Gála volt, május 23-án. Hagyományosan Szendehelyen tartottuk, s fellépett rajta az Aranyalma foglalkozássorozat minden íze és zamata… Fő műsorszámául egy különleges táncos-muzsikus előadással készültünk. Az Évkerék Társulat „Zöld Péter” – meséjét most Kovács Henrik néptáncosaival együtt adtuk elő. Gulyás Anna mesét mondott, Draskóczy Lidi és Keresztes Nagy Árpád muzsikált, a néptáncos gyerekek táncoltak, énekeltek, játszottak és szerepeltek.

Különleges, aranyalmás előadás született. A mesemondásban ráadásul Majoros Johanna, a Mesemondó Verseny győztese „kísérte” Annát.

A Gálán ezentúl fellépett a Versmondó Verseny győztese, Kósa Vanessza, valamint a helyi kisebbségek táncos csoportjai is.

Az ünnep végül egy fergeteges éjszakába nyúló táncházzal zárult, melyben a házigazda Kovács Henrik és az Ebgondolat Zenekar várta a táncolni vágyókat!



2015. május 3., vasárnap

Áprilisi beszámoló

Az áprilist a Nap és a Hold kiszabadításával kezdtük Szendehelyen.
A cigány legendamese a „Népek meséi, muzsikái a Nagyvilágban”- havi szakkörünkben hangzott el Gulyás Anna előadásában. A mese az idők kezdetét, a Nap és a Hold égre kerülését mutatja be. Akkor történt, hogy a fényességekért vívott viadalban a cigányembert a Nap barnára sütötte, a fehér embert meg a Hold sápadttá tette… A gyermek nézősereget is bevonó dramatikus játékot a Romengo Együttes és Ölvedi Gábor muzsikája kísérte. Csodálatos előadás volt!



















A Napot és a Holdat egy másik alkalommal, természetesen nem csak Szendehelyen sikerült kiszabadítanunk, hanem Terényben és Balassagyarmaton a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnáziumban is.










A mitikus történet után Szendehelyen az óvodásokat és iskolásokat a „Galambház” kézműves szakkör várta. A kézművesség több alapanyagával megismerkedhettek már a gyerekek. A tanév során volt agyagozás, körmöcske, vessző, nemez… Most a csuhé lett a főszereplő, hogy a gyerekek belőle madarat és virágot varázsoljanak. A virágnak illata, a madárnak repülő szárnya született az alkotó kis kezek között… a folyamatban pedig Bubutimár Éva és Horváth Kata segített a kézműveskedő közönségnek.




Terényben és Balassagyarmaton folytattuk „Három Aranyalma” témanapjainkat alsósoknak. Két házigazdánk, Gulyás Anna kulturális antropológus és Draskóczy Lídia népi hegedűs, Terényben, a még élő népszokások bemutatásához egy kedves, idős hagyományőrző nénit is meghívott. A gyerekek így még hitelesebb őrzést és átadást élhettek meg… ráadásul a Terényben élő hagyománykincsbe a gyerekek beleszületnek, nekik minden természetes. A „Három aranyalma”- témanap ebben a 420 lelkes faluban új küldetést kapott: ami az ott élőknek hétköznapi, az egy kívülről érkezőnek ünnep és óriási kincs. Legyen nagyon büszke minden kis és nagy terényi erre az óriási gazdagságra!




Balassagyarmaton „Népek, kultúrák, muzsikák” havi szakkörünkben újra a zene, a hangszer közösségépítő erejét próbáltuk ki. Gulyás Anna kulturális antropológus és Ölvedi Gábor dobos érkezett a 11. osztályosokhoz, hogy kérdezgetve-felelgetve különböző ütős hangszereken megtanítsa a fiatalokat egymásra odafigyelni. Küldetése sikerült! Sőt, a szünetben megtudtuk, hogy vannak az osztálynak muzsikáló, éneklő tagjai is…












A hónap csúcspontja azonban a Szendehelyi Általános Iskolában megrendezett Versmondó Versenyünk volt. Célunk a versek iránti szeretet elmélyítése volt. A versnek mindig nagy ereje van: akkor is, ha olvassuk, de ha átadjuk, olyan előadásban, melyben mi is benne lakunk, az maga a csoda. Az induló versmondóknak sikerült egy olyan teret varázsolni a tanterembe, hogy előadó és néző egyaránt benne élt a művekben. A versenyt pedig Kósa Vanessza nyerte meg, egy roma költő, Rostás-Farkas György versével.












Balassagyarmaton és Terényben „Gyimesi táncház” – témanapot tartottunk. A Szent Imre Keresztény Általános Iskolában és Gimnáziumban gimnazisták, Terényben általános iskolások tanulhattak André Csaba, gyimesi születésű tánctanártól lánctáncokat, vagy eredeti nevükön „héjszákat”. A talp alá valót pedig a házigazda Mokányos Együttes húzta. A muzsika és a tánc befogadása, elsajátítása nem könnyű, ennek ellenére óriási taps kísérte a gyimesi csapatot mindkét helyszínen.










A hónapot Szendehelyen „Három aranyalma”- témanappal zártuk. A két házigazda, Gulyás Anna, kulturális antropológus és Keresztes Nagy Árpád, muzsikus énekmondó a hagyományos év „három aranyalmáján”, a Karácsony, Húsvét és Pünkösd ünnepén túl más jeles napokkal, időszakokkal is foglalkozott. A muzsikus, énekes foglalkozást sok néprajzi adat, történet tarkította az óvodás és iskolás gyerekeknek egyaránt.